+ 5 TIPP, HOGY A TIÉD JOBBAN MŰKÖDJÖN

1. Agyunk átlagosan 50-70 ezer gondolatot generál egy nap, és ennek több mint fele (kb. 70%) negatív.
Egy napban 86400 másodperc van, így az ébren töltött időm minimum minden másodpercére juthat 1-1 gondolat és még éjszakára is marad. Ez konkrétan azt jelenti, hogy gyakorlatilag megállás nélkül jár az agyam. Akkor is, amikor figyelnem kellene valamire vagy valakire, – csak jelen lenni, hallgatni és befogadni.
Tovább árnyalja a dolgot, hogy kutatások szerint a gondolataink nagy része negatív, vélt vagy valós veszélyre figyelmeztető gondolat. Ez az évezredek alatt kialakult önvédelmi működés volt a túlélés záloga: Vigyázz, mert lehet, hogy veszélyes…! Ma már nem leselkedik ránk kardfogú tigris, de az agyunk továbbra is gyanakvó üzemmódban működik.
Tipp: Nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban telhetnek napjaid, ha tudatosan lassítasz és elengeded a fölöslegesen generált gondolatokat, ha nem adsz teret a túlzott, többnyire indokolatlan aggodalmaknak!
2. Nyugalmi állapotban testünk teljes oxigén- és energiakészletének 20-25%-át a test tömegének átlag alig 2%-át kitevő (kb. 1,3 kg-os) agyunk használja fel.
Az agy testünk legzsírosabb része (75-85%-a víz, száraz súlyának 60%-a zsír) amely reggel a legnagyobb és a nap folyamán folyamatosan veszít méretéből. Agyunk optimális működéséhez megfelelő tápanyag- és folyadékbevitelre van szükség, hiszen teljesítménye már egy csekély, 1-2%-os dehidratáltság esetén is jelentősen visszaeshet, megfigyelhető és mérhető a koncentráció, a hatékonyság csökkenése. Agyunk legfontosabb üzemanyaga a glükóz. Ha koplalunk és agyunk nem jut máshonnan megfelelő energiához, képes lassan felemészteni saját magát…
Tipp: Figyelj magadra és ha érzed, hogy lankad a figyelmed, pihenj, meditálj, mozogj pár percet, akár munka közben is, de mindenképpen igyál meg egy pohár tiszta vizet, esetleg egyél néhány szem mandulát, diót, kesudiót, vagy gyümölcsöt.
3. Mintegy 100 milliárd idegsejtből álló agyunk memóriája 2,5 millió gigabyte, amely másodpercenként mintegy 100 000 milliárd adatot tud feldolgozni. Mindig dolgozik, sosem pihen, de bizonyos területeken irányítani kell, mert priorizálni nem tud.
A testünkből és környezetünkből érkező adatok feldolgozására ugyanaz a hardver áll rendelkezésünkre mint 10000 éve, épp csak a világból ránk zúduló információ mennyisége és összetettsége jelentősen megváltozott.

Agyunk megteszi, amit tud, de fokozott figyelemre, tudatosságra és irányításra van szüksége ahhoz, hogy a számunkra valóban fontos információkat válassza ki a milliónyi egyéb adat közül, és azokat elemezve a helyes következtetésekre jusson. Tudatosan a fontos dolgokra kell fókuszálnunk, agyunk ugyanis magától nem képes megállapítani, hogy az adott információ releváns-e a számunkra vagy sem. Ennek eldöntéséhez időre, tapasztalatra és folyamatos tanulásra van szüksége. Az iszonyú igénybevételt hosszú távon csak akkor bírja, ha lehetősége van megpihenni, lelassulni. Agyunk túlterheltsége kapkodáshoz, tanácstalansághoz, végül összeomláshoz, kiégéshez vezet.
Tipp: Gyakorold a figyelemdiétát és csak a valóban lényeges dolgokra szánj időt, energiát. Nem baj, ha lemaradsz valamiről, hisz úgysem követheted a világból érkező sokmilliónyi információt. Határozd meg, mi a fontos számodra, a többit engedd el. És adj lehetőséget agyadnak a pihenésre. Szüksége(d) van rá.
4. 1 másodperc alatt több mint 100 000 kémiai reakció fut át az agyunkon
Érdekesnek találom, mennyire magától értetődőnek tekintjük, hogy minden pillanatban milliárdnyi idegsejt kapcsolódik, kommunikál az agyunkban meg futkos százezer kémiai reakció, anélkül, hogy erre utasítást adtunk volna. Furcsa belegondolni, hogy érzéseink is leírhatók az agyunkban futó, onnan kiinduló kémiai reakciók következményeként. Ennek tudatosítása azonban hasznos lehet a mindennapokban, mert némi odafigyeléssel segíthetünk agyunknak levezényelni a megfelelő kémiai vegyületek előállítását (pl. dopamin, endorfin, oxitocin), támogatva saját sikereinket, boldogságunkat. E hormonok alacsony szintje esetén viszont rossz hangulat, depresszió, étkezési zavarok, édesség iránti vágy, dühkitörések, erőszak jelentkezhetnek.
Tipp: Keresd tudatosan azokat a helyzeteket, ahol jól érzed magad. Fontos, hogy minden nap szánj időt a feltöltődésre, nevetésre, mozgásra, meditációra.
5. Agyunk számára a valóság és a képzelet között nincs különbség
A valóságban megélt, vagy csak elképzelt helyzetek ugyan azokat a reakciókat váltják ki az agyban. Mindannyian megtapasztaltuk, hogy hiába tudjuk, hogy nem velünk történik, azonos kémiai folyamatok indulnak, pl. egy film nézése közben, ugyanúgy felszabadulnak a boldogsághormonok vagy a stresszhormonok, mintha magunk éltünk volna át hasonlót.
Az is következik a fenti állításból, hogy agyunk saját elképzelt valóságainkat, aggodalmainkat is valóságként értelmezi, aminek következményeit vállalnunk kell. Egy teljesen irreális félelem valósággá válva (adrenalint és kortizolt pumpálva szervezetünkbe) megkeserítheti a napjainkat, míg nagyon megtérül, ha az amúgy szürke hétköznapokat kicsit kiszínezzük, keresve és megtalálva bennük a lehetőséget, a szépséget, ezáltal felszabadítva a boldogsághormonokat.
Tipp: Mosolyogj, nevess, akkor is, ha nincs sok kedved hozzá. Az agyad valóságként fogja értelmezni az elképzelt jókedvet és beindítja a megfelelő hormonok termelését. Megéri átírni a negatív programot…
————————————————————
Az utóbbi évtizedekben megjelenő technikai, diagnosztikai eszközök sosem látott mértékben kitágították a lehetőségek határait és felgyorsították a tempót az agykutatásban (is). Közhely, hogy ma egy iskolás többet tud(hat) az agyról, mint a tudománytörténet korábbi jelentős alakjai. Használjuk ki, hogy ebben a korban élhetünk, értékeljük a lehetőségeinket és éljünk (jól) velük.
Kép: Abbie Bernet, GaraKata